miről lesz még szó a továbbiakban?

Az amerikaiak szempontjából hatalmas csapásnak számító pearl harbor-i csata után a kedélyek természetesen nem nyugodtak le. Sőt… Az USA feléledt, semlegességét feladta és beszállt a háborúba. A japánok változatlan intenzitással nyomultak előre, sorra foglalták el a csendes-óceáni szigeteket. Ezt az előrenyomulást akasztotta meg a Korall-tengeri csata. A következő cikkben részletesebben taglalva lesz ez az esemény, hiszen a felbőszült amerikai flotta szerepe jelentős volt itt is. Japán 1942 és 1943 között érte el legnagyobb kiteljesedését. Ám ez túl rövid idő volt ahhoz, hogy elragadja a nyugati hatalmaktól a győzelem kilátását. Mikor a japán hajók elindultak, hogy elfoglalják Midway-t, az amerikai flotta megsemmisítő vereséget mért a japán hajóhadra. A soron következő bejegyzésben erről is szó ejtek majd, valamint természetesen a leytei csatát sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen ez volt a II. világháború legnagyobb tengeri ütközete, s a japánok csillagának leáldozása is ehhez az eseményhez köthető.

Pearl Harbor, mint fordulópont

747px-USSArizona_PearlHarborJapánnak a nyugati hatalmakkal való kapcsolata kezdett elmérgesedni a Kínával folytatott háborúja miatt, valamint, mert a fennálló vadonatúj rendnek gyarmatellenes célkitűzései voltak. A japán nép hajlott arra, hogy a vezetői közül azokat támogassa, akik úgy vélték, a fegyveres összecsapások kiemelhetnék az országot az akkori kedvezőtlen állapotból. Japánban még a mandzsúriai incidens előtt ellenszenvet keltett az USA iránt az ott lévő japán-ellenes lázítás és azok a törvények, melyeket a japánoknak alkottak az ellen, hogy könnyedén bevándoroljanak az USA-ba. A japán nemzeti büszkeségen csorba esett ezzel. A szigetország lakosságának száma rohamosan nőtt, Amerika erőfeszítései pedig keresztezték a japánok tengerentúli terjeszkedését, mely pont azért lett volna fontos, hogy legyen megbízható élelem és nyersanyagforrásuk. 1941-ben japán vezetői elhatározták, hogyha meghiúsulnak azok a tárgyalások, melyek Amerika Japán-ellenes cselekedeteit visszafordítják, akkor megtámadják az államok területeit. A fő ok a gyors megoldásra az volt, hogy mivel az olajtartalékok gyorsan fogytak, minden nappal való késlekedés Japán harcoló képességének gyengülését jelentette. Ekkor a vezetésnek a tárgyalásos eredmények általi önmegadás ugyanolyan rossznak látszott, mint a lassú romlás. Az Amerikával folytatott diplomáciai tárgyalások (sikeres) lezárására két titkos határidőt tűztek ki. Ha nem sikerül a tárgyalásokat eredményesen lezárni, hadüzenet következik.  Közvetlenül a második határidő elérése után a japánok meglepetés támadásokat indítottak. A legpusztítóbb ilyen rajtaütés a pearl harbor-i csata volt. 1941. december 7-én a japán flotta megtámadta az amerikai haditengerészet támaszpontját. Az amerikaiak vesztesége iszonyatos mértékű volt ebben a gyors lefolyású, ám nagy horderejű csatában. Több, mint kétezer katona és civil életébe került, s megsemmisült 188 amerikai repülőgép. Az USA lakosságát felháborította a hadüzenet nélküli japán támadás. De vajon tényleg előre nem sejthető támadás volt-e? Igazak-e azon adatok, miszerint a támadásról tudott az amerikai vezetés? Elkerülhető lett volna az ütközet? Megannyi forrás számol be a Pearl Harbor-ban történt támadásról, de ezen a ponton az információk eltérnek. Olyan kérdések ezek, melyek kivesézéséhez hosszabb kutatómunka szükségeltetik, s valószínűsítem egyértelmű választ nem kaphatunk ezen a homályos ponton. Annyi bizonyos, hogy míg a japán erők minimális veszteségekkel távoztak, az amerikaiak vesztesége óriási volt, s ez a csata rendkívül fontos fordulópont az amerikai-japán viszony feltárásának szempontjából.

Források:
http://tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/csatak-hadmveletek/124-a-masodik-vilaghaboru-a-csendes-oceanon 2013.11.02.
Mason, R.H.P, Gaiger, J.G. Japán története. Budapest: Püski, 2004.

Az 1854-es amerikai partraszállás és “hogyan is alakult Japán helyzete az I. világháború végéig?”

404px-MatthewperryJapán, a Nyugattal szemben csaknem 200 évig elzárkózó szigetország sorsa 1854-ben új fordulatot vett. A kanagawai szerződés értelmében ugyanis megnyitotta kikötőit a váratlanul megjelenő amerikai hajók előtt.  Az ország a Tokugavák hatalomra kerülése után tulajdonképpen teljesen elzárkózott a külvilágtól, s ezzel sikerült is hosszú ideig elkerülnie azt, hogy a gyarmatosítók felfigyeljenek rá. 1853. július 8-án Matthew C. Perry ( マシュー・カルブレイス・ペリー) flottájával egy tokiói kikötőbe érkezett azzal a követeléssel, hogy engedjék be az amerikai kereskedőket. Perry tárgyalni akart, a japánok azonban erre nem voltak hajlandóak. Az amerikai tengerésztiszt arra törekedett, hogy megszüntesse a japán elzárkózást, s úgy vélte ez csak erővel és tűzharccal lehetséges. Egy év haladékot adott az országnak, majd 1854-ben visszatért. Az amerikaiak magukkal hozták hatalmas ágyúikat, s ezek csakúgy, mint a gigantikus hajók, amikkel érkeztek, félelmet keltettek a japán népben. Az ország végül beleegyezett a tárgyalásokba, s így született meg a kanagawai egyezmény az Egyesült Államok és Japán között. Az amerikaiak megjelenésével a japánok olyan csodálatos találmányokkal ismerkedhettek meg, mint a távíró, a gőzmozdony modellje, távcső, különböző nyugati borok és likőrök. Tehát igaz ugyan, hogy riadalmat keltett egy idegen kultúra felbukkanása a szigetországban, de a japánok észrevették mindazokat a “csodákat” is, melyeket az amerikaiak magukkal hoztak. Perry partraszállása egy fontos esemény a japán-amerikai kapcsolat feltérképezése szempontjából, hiszen ekkor érintkeztek egymással igazán először, s a Japán történelem irányát merőben meghatározta ez az esemény. Később  Japán az amerikaiakon kívül még számos országgal egyezményt kötött , s közben arra törekedett, hogy minél hamarabb és minél bámulatosabb eredménnyel térjen át az európai életmódra.  Rendkívül rövid idő alatt változtatták meg az ország politika és társadalmi berendezkedését, valamint a katonai intézményeket is „az új szellemben” reformálták meg. A hadrendszer átszervezésénél csakis az európai mintát nézték, így felszámolták a szamurájok kiváltságait, s azon igyekeztek, hogy a császárok hatalma ismét megerősödjön. Nem sokkal később a régi hűbérrendszer már a múlté lett, a szamuráj harcos osztály pedig megszűnt létezni. A Meiji-restauráció során Japán drasztikusan átalakult, hihetetlen gyorsasággal vette át az európai mintákat. Arra törekedett, hogy egy olyan ország váljék belőle, mely az akkori hatalmakkal teljesen egyenrangú. A szigetország a japán-kínai háború lezajlása után rövidesen olyan ázsiai nagyhatalom lett, melyet korábban senki nem gondolt volna. Az orosz-japán háború után pedig végre elérte célját: egyenrangúvá vált a nyugati nagyhatalmakkal. Japán az első világháborúban érdekes módon Amerikával egyetemben az antant oldalán harcolt, szerepe főként, mint “szállító” volt fontos, s ezzel igen nagy haszonra tett szert a háború alatt. A liberális húszas években a nyugatias életérzés kapott központi szerepet az országban, ám a háború vége nagy csapást jelentett. A 30-as években bekövetkezett gazdasági összeomlás azonban azt eredményezte, hogy a japánok kezdtek kiábrándulni a Nyugatból. Inkább saját nemzeti jellegzetességeiket, értékeiket vették újra elő. Ennek az eredménye lett, hogy később a modern nyugati felfogás keveredett a nemzeti hagyományokkal. Japán máig úgy modern ország, hogy közben nem fordult el nemzeti sajátosságaitól, múltjától.

[Konkrétan a témámat úgy szerettem volna felépíteni, hogy a II. világháborús eseményekből tárja fel a amerikai-japán kapcsolatot, de úgy gondolom elengedhetetlen lenne a megértéséhez, hogy tisztában legyünk azzal, mi történt az amerikaiak partra szállása után, hogyan alakult Japán sorsa az I. világháború végéig/ a II. világháború elejéig. A jövőben valószínűleg ez a poszt még bővítve lesz, de most dióhéjban ennyi. A következő bejegyzésben pedig már helyet is kap végre egy II. világháborús esemény, s próbálom amerikai szemszögből is vizsgálni majd a történéseket.]

Források:

Mason, R.H.P, Gaiger, J.G. Japán története. Budapest: Püski, 2004.
http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-07/Farkas1.pdf 2013.10.25.
http://terebess.hu/keletkultinfo/japanok.html 2013.10.20.
http://history.state.gov/milestones/1830-1860/OpeningtoJapan 2013.10.27.

Miről is fogok írni pontosan? Miért döntöttem emellett a téma mellett?

Az első nagyobb volumenű bejegyzés előtt szeretném felvázolni egy kicsit részletesebben, hogy miről is fogok pontosan írni, valamint, hogy miért pont ezt a témát választottam.  Másodéves révén ezidáig nem igen gondolkoztam a szakdolgozat témámról. Most azonban gyorsan kellett dönteni és így kötöttem ki annál a témánál, minek az “Ellenséges Partnerség” címet adtam. Konkrétan Amerika és Japán hullámzó kapcsolatának okait szeretném feltárni, egészen 1854-től a II. világháború végéig. Mikor voltak partnerek és mikor halálos ellenségek? Próbálom majd ismertetni a kiváltó okokat, részletesen taglalni a fordulópontokat, valamint ennek a kontrasztos kapcsolatnak a kihatásait. A témaválasztásom oka 2011-re nyúlik vissza, pár héttel a hatalmas japán katasztrófa utánra. Egy internetes oldalon megannyi pocskondiázó komment érkezett amerikai származású emberektől a japánoknak címezve. Csak egy példa: “Megérdemelték ezt a csapást, hiszen mindenki emlékezzen csak vissza mi volt anno Pearl Harbor-nál!” A japánok, valamint az őket védők pedig Hiroshima és Nagaszaki esetével vágtak vissza. Elgondolkoztatott, hogy vajon miért van még jelen napjainkban is ez az ellenségesség a két ország között. Miért emlegetnek fel az emberek még mindig ilyen régen történt eseményeket? Erre próbálok majd meg választ kapni és adni.

“Ellentmondásos partnerség”- Mit is takar ez a cím?

Attack_on_Pearl_Harbor_Japanese_planes_viewJapán és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata érdekesen alakult a történelem folyamán. Mikor voltak partnerek és mikor halálos ellenségek? Ez a blog azért jött létre, hogy megpróbálja feltárni mi is zajlott pontosan Japán és az USA között, különös tekintettel a II. világháború eseményeire. (Részletes kitérés: Pearl Harbor-i csata, Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atomtámadás. Hogyan történhetett meg két ekkora katasztrófa és milyen kihatással lett a történelemre?)